| 90 |
1 | Mózesnek, az Isten emberének imádsága. &Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre! |
2 | Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké te vagy Isten. |
3 | Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! |
4 | Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. |
5 | Elragadod őket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fű, a mely reggel sarjad; |
6 | Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad. |
7 | Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk! |
8 | Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bűneinket a te orczádnak világa elé. |
9 | Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet. |
10 | A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk. |
11 | Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat? |
12 | Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. |
13 | Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon. |
14 | Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben. |
15 | Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. |
16 | Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. |
17 | És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá! |