| 25 |
1 | Dávidé. &Hozzád emelem, Uram, lelkemet! |
2 | Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim. |
3 | Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled. |
4 | Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. |
5 | Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged. |
6 | Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak. |
7 | Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram! |
8 | Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket. |
9 | Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat |
10 | Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják. |
11 | A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az. |
12 | Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon. |
13 | Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet. |
14 | Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket. |
15 | Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert ő húzza ki a tőrből lábamat. |
16 | Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok. |
17 | Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem. |
18 | Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet. |
19 | Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem. |
20 | Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam. |
21 | Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak. |
22 | Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából. |