| 129 |
1 | Grádicsok éneke. &Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel. |
2 | Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem. |
3 | Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat. |
4 | Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét. |
5 | Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont. |
6 | Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék. |
7 | A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe. |
8 | Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében! |