| 74 |
1 | Aszáf tanítása. &Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen? |
2 | Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol! |
3 | Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen! |
4 | Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké. |
5 | Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira. |
6 | Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel. |
7 | Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették. |
8 | Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban. |
9 | Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?] |
10 | Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet? |
11 | Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledből: végezz! |
12 | Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette. |
13 | Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben. |
14 | Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek. |
15 | Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat. |
16 | Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot. |
17 | Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad. |
18 | Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet. |
19 | Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen! |
20 | Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal. |
21 | A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet. |
22 | Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond! |
23 | Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik! |