| 29 |
1 | A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul. |
2 | Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép. |
3 | A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont. |
4 | A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt. |
5 | A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé. |
6 | A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad. |
7 | Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni. |
8 | A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot. |
9 | Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom. |
10 | A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét. |
11 | Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt. |
12 | A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok. |
13 | A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg. |
14 | A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll. |
15 | A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját. |
16 | Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik. |
17 | Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek |
18 | Mikor nincs [mennyei] látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog! |
19 | [Csak] beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg. |
20 | Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől! |
21 | A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú. |
22 | A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke. |
23 | Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer. |
24 | A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall. |
25 | Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik. |
26 | Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól [van] kinek-kinek ítélete. |
27 | Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó. |