Zsoltárok könyve 91

Zsoltárok könyve

92

1

Zsoltár, ének szombat napra.

2

Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!

3

Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hűséges voltodat.

4

Tíz húrú hegedűvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.

5

Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem.

6

Mely nagyok Uram a te műveid, igen mélységesek a te gondolataid!

7

A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:

8

Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fű, és virágoznak mind a hamisság cselekedők, mindörökké elveszszenek ők;

9

Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!

10

Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, [és ]elszélednek mind a hamisság cselekedők!

11

De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.

12

És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevőkön mulat majd a fülem.

13

Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.

14

Plánták [ők] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.

15

Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellők lesznek;

16

Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kősziklám, és hogy nincsen hamisság benne!

Zsoltárok könyve 93