| 22 |
1 | Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja azt: öt barmot fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért. |
2 | Ha ház-fölverésen kapják a tolvajt, és [úgy] megverik, hogy meghal, nincs vérbűn miatta. |
3 | Ha reá sütött a nap, vérbűn van miatta: fizessen; ha nincs néki: adassék el tolvajságáért. |
4 | Ha elevenen kapják kezében a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh: két annyit fizessen érette. |
5 | Ha valaki mezőt vagy szőlőt étet le, úgy hogy barmát elereszti, és az a más mezején legel: mezejének javából és szőlőjének javából fizesse meg a kárt. |
6 | Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyujtotta. |
7 | Ha valaki pénzt vagy edényeket ád felebarátjának megőrzés végett, és ellopják annak a férfiúnak házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétannyit. |
8 | Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát vigyék a bírák eleibe: hogy nem nyújtotta-é ki kezét az ő felebarátja vagyonára. |
9 | Akármi bűn dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, a miről azt mondja: ez az; mindkettőjük ügye a bírák eleibe menjen, és a kit a bírák bűnösnek mondanak, fizessen két annyit az ő felebarátjának. |
10 | Ha valaki szamarat, vagy ökröt, vagy bárányt, vagy akármiféle barmot ád az ő felebarátja gondviselése alá, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtatik, úgy hogy senki sem látta: |
11 | Az Úrra való esküvés legyen kettejök közt, hogy nem nyújtotta-é ki kezét felebarátja vagyonára; és ezt fogadja el annak ura, és az semmit se fizessen. |
12 | Ha pedig ellopták tőle: megfizesse az urának. |
13 | Ha széttépetett, hozza el azt bizonyságul; a széttépettet nem fizeti meg. |
14 | Ha pedig valaki kölcsön kér az ő felebarátjától, és az megsérül vagy elhull urának távollétében: fizesse meg a kárt. |
15 | Ha ura vele van, nem fizet; ha bérbe adatott, bérébe megy. |
16 | Ha valaki hajadont csábít el, a ki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül |
17 | Ha annak atyja nem akarja azt néki adni: annyi pénzt adjon, a mennyi a hajadonok jegyajándéka. |
18 | Varázsló asszonyt ne hagyj életben. |
19 | A ki barommal közösül, halállal lakoljon. |
20 | A ki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, megölettessék. |
21 | A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok Égyiptom földén. |
22 | Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg. |
23 | Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását. |
24 | És felgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel, és a ti feleségeitek özvegyekké lésznek, a ti fiaitok pedig árvákká. |
25 | Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek a ki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát. |
26 | Ha zálogba veszed a te felebarátod felső ruháját: naplemente előtt visszaadd azt néki: |
27 | Mert egyetlen takarója, testének ruhája az: miben háljon? Bizony, ha én hozzám kiált, meghallgatom; mert én irgalmas vagyok. |
28 | A bírákat ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd. |
29 | Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél; fiaid elsőszülöttét nékem add. |
30 | Hasonlóképen cselekedjél ökröddel, juhoddal; hét napig legyen az ő anyjával, a nyolczadik napon nékem add azt. |
31 | És szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt. |