| 21 |
1 | És az Izráel fiai megesküdtek Mispában, mondván: Senki mi közülünk nem
adja leányát Benjáminnak feleségül.
|
2 | És a nép elment Béthelbe, és ott volt egész estvéig az Isten előtt, és
felemelve szavát, nagy sírással sírt.
|
3 | És mondának: Oh Uram! Izráelnek Istene! Miért történt ez Izráelben, hogy
ma Izráelből egy nemzetség hiányzik?
|
4 | És lőn másnap reggel, felkele a nép és ott oltárt épített, és egészen
égőáldozatot és hálaadó áldozatot áldozott.
|
5 | És mondának az Izráel fiai: Kicsoda az, a ki nem jött fel a gyülekezetbe
az Izráelnek minden nemzetségei közül az Úrhoz? Mert nagy esküt tettek
volt [egyszer] a felől, a ki fel nem jött az Úrhoz Mispába, mondván:
Meghalván meghaljon [az!]
|
6 | És megszánák az Izráel fiai Benjámint, az ő atyjokfiát, és mondának:
Kivágattatott ma egy nemzetség Izráelből.
|
7 | Mit cselekedjünk azokkal, a kik megmaradtak, hogy feleséget
[kaphassanak? ]Mert mi megesküdtünk az Úrra, hogy nem adjuk nékik
feleségül a mi leányainkat.
|
8 | És mondának: Van-é valaki az Izráel nemzetségei közül, a ki nem jött fel
az Úrhoz Mispába? És íme Jábes-Gileádból nem jött
fel senki a gyülekezet táborába.
|
9 | Mert megszámlálá magát a nép, és ímé nem vala ott senki a Jábes-Gileád
lakosai közül.
|
10 | Ekkor elküldött a gyülekezet oda tizenkétezer harczban edzett férfiút,
és megparancsolták nékik, mondván: Menjetek el, és vágjátok le Jábes-
Gileád lakóit fegyvernek élivel, [még] az asszonyokat és a gyermekeket
[is.]
|
11 | És ezt [kell] cselekednetek, hogy minden férfiút és minden asszonyt, a
ki már férfiúval hált, öljetek meg.
|
12 | Találának pedig a Jábes-Gileád lakói között négyszáz szűz leányt, a kik
[még] nem ismertek férfiút férfival való hálással, és elvitték őket a
táborba Silóba, mely vala a Kanaán földén.
|
13 | És elküldött az egész gyülekezet, és izent a Benjámin fiainak, kik a
Rimmon szikláján voltak, és békességet ígérének nékik.
|
14 | Így tért vissza abban az időben Benjámin, és nékik adták azokat
feleségül, a kiket meghagytak Jábes-Gileád asszony népei közül; de így
sem lőn elég nékik
|
15 | És bánkódék a nép Benjámin miatt, hogy az Úr [ilyen] rést csinált az
Izráel törzsein.
|
16 | Mondának azért a gyülekezet vénei: Mit tegyünk, hogy a többiek is
feleséget [kapjanak,] mert Benjáminból kipusztíttattak az asszonyok?
|
17 | És mondának: A Benjáminiták birtoka örökség szerint ezeké, a kik
megmaradtak, mert nem szabad Izráelben [egy] nemzetségnek sem
eltöröltetni.
|
18 | De mi nem adhatunk nékik feleségeket leányaink közül, mert megesküdtek
az Izráel fiai, mondván: Átkozott, a ki feleséget ad Benjáminnak!
|
19 | És mondának: Ímé az Úrnak esztendőnként [való] ünnepnapja lesz most
Silóban, a mely északra fekszik Bétheltől, napkelet felé az országút
mellett, a mely Bétheltől Sikem felé visz, és délre Lebonától.
|
20 | [Ezt] parancsolák azért a Benjámin fiainak: Menjetek el, és
leselkedjetek a szőlőkben.
|
21 | És ha látjátok, hogy jőnek Siló leányai a körtánczban tánczolni, akkor
jőjjetek elő a szőlőkből, és vegyetek magatoknak kiki feleséget a Siló
leányai közül, és menjetek el a Benjámin földére.
|
22 | Ha aztán atyjaik vagy testvéreik hozzánk jőnek perlődni, akkor azt
mondjuk nékik: Könyörüljetek rajtuk mi érettünk, mert nem hozhattunk
mindeniknek feleséget ama hadból, és minthogy nem ti adtátok nékik, most
[nem] vagytok vétkesek.
|
23 | És ekképen cselekedtek a Benjámin fiai, és vőnek feleségeket az ő számuk
szerint a tánczolók közül, a kiket elraboltak. És elmentek, és
hazatértek örökségükbe, és felépítették a városokat, és azokban laktak.
|
24 | Az Izráel fiai pedig eltávoztak onnét abban az időben, mindegyik a maga
nemzetségéhez és háznépéhez, és elmentek onnét kiki a maga örökségébe.
|
25 | Ebben az időben nem volt király Izráelben; azért mindenki azt
cselekedte, a mi jónak látszott az ő szemei előtt.
|