| 52 |
1 | Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; |
2 | Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. |
3 | Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való! |
4 | Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere! |
5 | Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela. |
6 | Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet. |
7 | Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela. |
8 | És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta: |
9 | Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! |
10 | Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. |
11 | Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid előtt. |