Jób könyve 31

Jób könyve

32

1

Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:

2

Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

3

De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

4

Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.

5

De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.

6

És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

7

Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

8

Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

9

Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

10

Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

11

Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

12

Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

13

Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!

14

Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

15

Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.

16

Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

17

Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

18

Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.

19

Ímé, bensőm olyan, mint az [új] bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, [csaknem] szétszakad.

20

Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

21

Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

22

Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!

Jób könyve 33