| 34 |
1 | És felméne Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, a mely átellenben van Jérikhóval; és megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig; |
2 | És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a túlsó tengerig; |
3 | És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Czoárig. |
4 | És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de oda nem mégy át. |
5 | És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint. |
6 | És eltemeték őt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az ő temetésének helyét e mai napig. |
7 | Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt; nem homályosodott vala meg az ő szeme, sem el nem fogyatkozott vala az ő ereje. |
8 | És siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezőségén harmincz napig; és eltelének a Mózes siratásának, [azaz] gyászolásának napjai. |
9 | Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala ő reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek. |
10 | És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr színről-színre: |
11 | Mindazokban a jelekben és csudákban, a melyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye [azokat] Égyiptom földén, a Faraón, minden ő szolgáján, és az ő egész földén; |
12 | És mindama hatalmas erőben, és mindama nagy rettenetességben, a melyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei előtt. |