Zsoltárok könyve 118

Zsoltárok könyve

119

1

Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.

2

Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, [és] teljes szívből keresik őt.

3

És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.

4

Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megőrizzük.

5

Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!

6

Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!

7

Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.

8

A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!

9

Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?

10

Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!

11

Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.

12

Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.

13

Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.

14

Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.

15

A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.

16

Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.

17

Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.

18

Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.

19

Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.

20

Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.

21

Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.

22

Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!

23

Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.

24

A te bizonyságaid én gyönyörűségem, [és] én tanácsadóim.

25

Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.

26

Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!

27

Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!

28

Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!

29

A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!

30

Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.

31

Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!

32

A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!

33

Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.

34

Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.

35

Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.

36

Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.

37

Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.

38

Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.

39

Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.

40

Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.

41

És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,

42

Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!

43

És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!

44

És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.

45

És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.

46

És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.

47

És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.

48

És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.

49

Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!

50

Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.

51

A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtől.

52

Megemlékezem a te öröktől fogva való ítéleteidről Uram, és vigasztalódom.

53

Harag vett rajtam erőt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet.

54

Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában.

55

Uram! a te nevedről emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet.

56

Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megőriztem.

57

Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása.

58

Teljes szívből könyörgök a te színed előtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint!

59

Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom.

60

Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat.

61

Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedről el nem feledkezem.

62

Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért.

63

Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják.

64

A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre!

65

Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint.

66

Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.

67

Minekelőtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra.

68

Jó vagy te és jóltevő, taníts meg engem a te rendeléseidre.

69

A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívből megtartom a te parancsolataidat.

70

Kövér az ő szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm.

71

Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet.

72

A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst.

73

A te kezeid teremtettek és erősítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat.

74

A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem.

75

Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem.

76

Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint.

77

Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm.

78

Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom.

79

Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat!

80

Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek.

81

Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem.

82

A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?

83

Noha olyanná lettem, mint a füstön levő tömlő; a te rendeléseidről el nem feledkezem.

84

Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözőim felett?

85

Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.]

86

Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!

87

Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.

88

A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megőrizhessem a te szádnak bizonyságait.

89

Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.

90

Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az.

91

A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.

92

Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.

93

Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.

94

Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.

95

Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek.

96

Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.

97

Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!

98

Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.

99

Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

100

Előrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.

101

Minden gonosz ösvénytől visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.

102

Nem távoztam el a te ítéleteidtől, mert te oktattál engem.

103

Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak!

104

A te határozataidból leszek értelmes, gyűlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.

105

Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága.

106

Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.

107

Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint.

108

Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek előtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre.

109

Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedről el nem feledkezem.

110

Tőrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem.

111

A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok.

112

Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig.

113

Az állhatatlanokat gyűlölöm, de a te törvényedet szeretem.

114

Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.

115

Távozzatok tőlem gonoszok, hogy megőrizzem az én Istenemnek parancsolatait.

116

Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben.

117

Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.

118

Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtől elhajolnak, mert az ő álnokságuk hazugság.

119

Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat.

120

Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.

121

Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!

122

Légy kezes a te szolgádért az ő javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem.

123

Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után.

124

Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem!

125

Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat!

126

Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.

127

Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat.

128

Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyűlölöm.

129

Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megőrzi azokat.

130

A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyűeket.

131

Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat.

132

Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelőin.

133

Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!

134

Oltalmazz meg az emberek erőszakosságától, hogy megőrizzem a te határozataidat!

135

A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre!

136

Víznek folyásai erednek az én szemeimből azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet.

137

Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.

138

A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.

139

Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedről az én ellenségeim.

140

Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.

141

Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem.

142

A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.

143

Nyomorúság és keserűség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörűségeim nékem.

144

A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!

145

Teljes szívből kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.

146

Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megőrzöm a te bizonyságaidat.

147

Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.

148

Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam.

149

Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!

150

Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.

151

Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.

152

Régtől fogva tudom a te bizonyságaid felől, hogy azokat örökké állandókká tetted.

153

Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedről nem felejtkezem el!

154

Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem!

155

Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törődnek a te rendeléseiddel.

156

Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem.

157

Sokan vannak az én háborgatóim és üldözőim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól.

158

Láttam a hűteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják.

159

Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem!

160

A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló.

161

A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtől félt az én szívem.

162

Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.

163

A hamisságot gyűlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem.

164

Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért.

165

A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk.

166

Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem.

167

Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem.

168

Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van előtted.

169

Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint.

170

Jusson elődbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem!

171

Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre.

172

Nyelvem a te beszédedről énekel, mert minden parancsolatod igaz.

173

Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam!

174

Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörűségem.

175

Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam!

176

Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

Zsoltárok könyve 120