| 19 |
1 | Felele pedig Jób, és monda: |
2 | Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel? |
3 | Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem? |
4 | Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul. |
5 | Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett? |
6 | Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül. |
7 | Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság. |
8 | Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett. |
9 | Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé. |
10 | Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé |
11 | Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel. |
12 | Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak. |
13 | Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem. |
14 | Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam. |
15 | Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök. |
16 | Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki. |
17 | Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt. |
18 | Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem. |
19 | Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak. |
20 | Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg. |
21 | Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem! |
22 | Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel? |
23 | Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének! |
24 | Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének! |
25 | Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. |
26 | És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent. |
27 | A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem; |
28 | Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik. |
29 | Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet! |