| 24 |
1 | Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni. |
2 | Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik. |
3 | Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. |
4 | És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával. |
5 | A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű. |
6 | Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van. |
7 | Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját. |
8 | A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják. |
9 | A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos. |
10 | Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd. |
11 | Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg! |
12 | Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet. |
13 | Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek. |
14 | Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész! |
15 | Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát! |
16 | Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek. |
17 | Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved, |
18 | Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját [te reád.] |
19 | Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre; |
20 | Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik |
21 | Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél. |
22 | Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja? |
23 | Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó. |
24 | A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek. |
25 | A kik pedig megfeddik [a bűnöst,] azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok! |
26 | Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel. |
27 | Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat. |
28 | Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal? |
29 | Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint. |
30 | A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett. |
31 | És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala. |
32 | Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból: |
33 | Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra, |
34 | És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú. |