| 14 |
1 | És lement Sámson Timnátba, és meglátott egy nőt Timnátban a Filiszteusok
lányai közül.
|
2 | És mikor [haza]ment, elbeszélte [ezt] atyjának és anyjának, és monda:
Egy nőt láttam Timnátban a Filiszteusok leányai között, most azért
vegyétek őt nékem feleségül.
|
3 | És monda néki az ő atyja és anyja: Hát nincsen a te atyádfiainak és az
én egész népemnek leányai között nő, hogy te elmégy, hogy feleséget végy
a körülmetéletlen Filiszteusok közül? És monda Sámson az ő atyjának: Õt
vegyed nékem, mert [csak] ő kedves az én szemeim előtt.
|
4 | Az ő atyja és anyja pedig nem tudják vala, hogy ez az Úrtól van, hogy ő
alkalmatosságot keres a Filiszteusok ellen, mert abban az időben a
Filiszteusok uralkodtak Izráel felett.
|
5 | És lement Sámson az ő atyjával és anyjával Timnátba, és mikor Timnátnak
szőlőhegyéhez értek, íme [egy] oroszlánkölyök [jött] ordítva elébe.
|
6 | És felindítá őt az Úrnak lelke, és [úgy] kettészakasztá azt, mint a
hogyan kettészakasztatik a gödölye; pedig semmi sem volt kezében. De
atyjának és anyjának nem mondta el, a mit cselekedett.
|
7 | És mikor leérkezett, beszélt a nővel, a ki kedves volt Sámson szemei
előtt.
|
8 | Mikor pedig egynéhány nappal azután visszatért, hogy őt hazavigye,
lekerült, hogy megnézze az oroszlánnak holttestét: hát íme egy raj méh
volt az oroszlánnak tetemében, és méz.
|
9 | És kiszedte azt markaiba, és a mint ment-mendegélt, eszegetett belőle,
és mikor hazaért atyjához és anyjához, adott abból nékik is, és azok is
ettek; de nem mondta meg nékik, hogy az oroszlán holtteteméből vette ki
a mézet.
|
10 | És azután lement az ő atyja [ahhoz] a nőhöz, és Sámson lakodalmat
tartott ott, mert úgy szoktak cselekedni az ifjak.
|
11 | Mikor pedig meglátták őt a [Filiszteusok,] harmincz társat adtak mellé,
hogy legyenek ő vele.
|
12 | És monda nékik Sámson: Hadd vessek előtökbe egy találós mesét, ha azt
megfejtitek nékem a lakodalom hét napja alatt és kitaláljátok; adok
néktek harmincz inget és harmincz öltöző ruhát;
|
13 | De ha nem tudjátok megfejteni, ti adtok nékem harmincz inget és harmincz
öltöző ruhát. Azok pedig mondának néki: Add elő találós mesédet, hadd
halljuk.
|
14 | Õ pedig monda nékik: &Az evőből étek jött ki &S az erősből édes jött ki.
&De nem tudták a találós mesét megfejteni három egész napon át.
|
15 | Lőn annakokáért heted napon, mondának Sámson feleségének: Vedd reá
férjedet, hogy fejtse meg nékünk a találós mesét, hogy valamiképen meg
ne égessünk téged és a te atyádnak házát tűzzel; [vagy] azért hívtatok
[ide] minket, hogy koldussá tegyetek bennünket, vagy nem?
|
16 | És sírt a Sámson felesége ő előtte, és monda: Bizony te gyűlölsz engem,
és nem szeretsz. Egy találós mesét vetettél az én népem fiai elé és
nékem sem fejtetted meg. Õ pedig monda néki: Íme még atyámnak és
anyámnak sem mondtam meg, hát néked mondanám meg?
|
17 | Az pedig hét napon át sírdogált előtte, a meddig a lakodalom tartott
[Végre] a hetedik napon megmondá néki, mert [folyvást] zaklatta őt. Õ
pedig [aztán] megfejté a találós mesét népe fiainak.
|
18 | És mondának néki a város férfiai a hetedik napon, mielőtt még a nap
lement volna: Mi édesebb, mint a méz, &És mi erősebb, mint az oroszlán?
&Ki monda nékik: Ha nem az én üszőmön szántottatok volna, &Mesém [soha]
ki nem találtátok volna.
|
19 | Ekkor felindítá őt az Úrnak lelke, és elment Askelonba, és megölt
közülök harmincz férfiút, és elvette ruhájukat és azoknak adta ez öltöző
ruhákat, a kik a találós mesét megoldották. És felgerjedett haragjában
elment az ő atyjának házához.
|
20 | A Sámson felesége pedig férjhez ment az ő egyik társához, a kit
társaságába vett vala.
|