Prédikátor könyve 9

Prédikátor könyve

10

1

Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.

2

Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.

3

[Hogy] a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony [sors]ban ülnek.

4

Láttam, hogy a szolgák lovakon [ültek;] a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.

5

A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.

6

A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.

7

Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig [minden dolognak] eligazítására nagy előmenetel.

8

Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.

9

A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt

10

Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája [beszédinek] vége gonosz balgatagság.

11

És a bolond szaporítja a szót, [pedig] nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?

12

A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.

13

Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.

14

Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a [testnek] erejéért és nem az italért.

15

A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.

16

Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.

17

Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.

Prédikátor könyve 11