| 30 |
1 | Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna. |
2 | Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett! |
3 | Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot. |
4 | A kik keserű füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök. |
5 | Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt. |
6 | Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban. |
7 | A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek. |
8 | Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból. |
9 | És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk! |
10 | Útálnak engem, messze távoznak tőlem, és nem átalanak pökdösni előttem. |
11 | Sőt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát előttem kivetik. |
12 | Jobb felől ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak. |
13 | Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök. |
14 | Mint valami széles résen, úgy rontanak elő, pusztulás között hömpölyögnek [ide]. |
15 | Rettegések fordultak ellenem, mint vihar űzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhő. |
16 | Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem. |
17 | Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim. |
18 | A sok erőlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra. |
19 | A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz |
20 | Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és [csak] nézel reám! |
21 | Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem. |
22 | Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban. |
23 | Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élő gyülekező házába; |
24 | De a roskadóban levő ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendőben van, ne kiáltson-é segítségért? |
25 | Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szűkölködő miatt nem volt-é lelkem szomorú? |
26 | Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve. |
27 | Az én bensőm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai. |
28 | Feketülten járok, de nem a nap hősége miatt; felkelek a gyülekezetben [és] kiáltozom. |
29 | Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak. |
30 | Bőröm feketül[ten hámlik le] rólam, és csontom elég a hőség miatt. |
31 | Hegedűm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává. |