| 122 |
1 | Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába! |
2 | Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem! |
3 | Jeruzsálem, te [szépen] épült, mint a jól egybeszerkesztett város! |
4 | A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére. |
5 | Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei. |
6 | Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők! |
7 | Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban. |
8 | Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled! |
9 | Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked! |