| 6 |
1 | Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. |
2 | Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban. |
3 | Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim! |
4 | Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen? |
5 | Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért; |
6 | Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? |
7 | Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat. |
8 | Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt. |
9 | Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát. |
10 | Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. |
11 | Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. |