Márk Evangyélioma 14

Márk Evangyélioma

15

1

És mindjárt reggel tanácsot tartván a főpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.

2

És megkérdé őt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod.

3

És erősen vádolják vala őt a főpapok.

4

Pilátus pedig ismét megkérdé őt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!

5

Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.

6

Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.

7

Vala pedig egy Barabbás nevű, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.

8

És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik.

9

Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?

10

Mert tudja vala, hogy irígységből adták őt kézbe a főpapok.

11

A főpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.

12

Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?

13

És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg őt!

14

Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg őt!

15

Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.

16

A vitézek pedig elvivék őt az udvar belső részébe, a mi az őrház; és összehívák az egész csapatot.

17

És bíborba öltözteték őt, és tövisből font koszorút tevének a fejére,

18

És elkezdék őt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!

19

És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala őt, és térdet hajtva tisztelik vala őt

20

Mikor pedig kicsúfolták őt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék őt, hogy megfeszítsék.

21

És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét.

22

És vivék őt a Golgotha [nevű] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.

23

És mirhás bort adnak vala néki inni; de ő nem fogadá el.

24

És megfeszítvén őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.

25

Vala pedig három óra, mikor megfeszíték őt.

26

Az ő kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.

27

Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felől.

28

És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bűnösök közé számláltaték.

29

Az arra menők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;

30

Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztről!

31

Hasonlóképen pedig a főpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.

32

A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztről, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala őt.

33

Mikor pedig hat óra lőn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.

34

És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

35

Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja.

36

Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tűzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljő- é Illés, hogy levegye őt.

37

Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét.

38

És a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada.

39

Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!

40

Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,

41

A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala őt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.

42

És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap,

43

Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.

44

Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tőle, ha régen halt-é meg?

45

És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.

46

Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén őt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kősziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.

47

Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék.

Márk Evangyélioma 16