| 26 |
1 | Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség. |
2 | Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre. |
3 | Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának. |
4 | Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos; |
5 | Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt. |
6 | A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved. |
7 | [Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában. |
8 | Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz. |
9 | [Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába. |
10 | Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel. |
11 | Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát |
12 | Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felől! |
13 | Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon! |
14 | [Mint] az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában. |
15 | Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni. |
16 | Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád. |
17 | Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti. |
18 | Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz, |
19 | Olyan [az], a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam! |
20 | Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás. |
21 | Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, [olyan] a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására. |
22 | A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét. |
23 | [Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett. |
24 | Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot. |
25 | Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében. |
26 | Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben. |
27 | A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza. |
28 | A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedő száj romlást szerez. |