Példabeszédek 15

Példabeszédek

16

1

Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.

2

Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!

3

Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.

4

Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.

5

Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.

6

Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.

7

Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.

8

Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.

9

Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.

10

Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.

11

Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.

12

Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.

13

Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]

14

A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.

15

A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.

16

Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

17

Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.

18

A megromlás előtt kevélység [jár], és az eset előtt felfuvalkodottság.

19

Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

20

A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!

21

A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt

22

Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.

23

A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.

24

Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.

25

Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.

26

A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.

27

A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;

28

A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.

29

Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.

30

A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.

31

Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.

32

Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.

33

Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.

Példabeszédek 17