Zsoltárok könyve 33

Zsoltárok könyve

34

1

Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment.

2

Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!

3

Dicsekedik lelkem az Úrban; [s] hallják ezt a szegények és örülnek.

4

Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!

5

Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.

6

A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.

7

Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.

8

Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.

9

Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik.

10

Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.

11

Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.

12

Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!

13

Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?

14

Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.

15

Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.

16

Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;

17

Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről.

18

[Ha igazak] kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.

19

Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.

20

Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.

21

Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.

22

A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.

23

Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik.

Zsoltárok könyve 35